A családról
Először pár szót a "kutatás"-ról:
Parragh Gáborral, aki Budapesten él, kb .25 évvel ezelőtt találkoztam, telefonon. Találomra hívtam fel. Szívesen látott az otthonában, ahol kiderült, mind a kettőnknek meg van a nemesi igazolás, eredetiben. Ez indította el a család múltjának a kutatását.
Később hosszabb ideig nem találkoztunk. Ismételt találkozásunkkor derült ki, hogy megbízott egy családfa kutatással foglalkozó céget, a családunk eredetének kutatásával.
A kutatásuk vegyesen sikerült. Megtaláltak 1668- és a mai napok között kb. 220 személyt. Nem találtak meg olyanokat, akik a szemük előtt voltak, tévesen közlik a megerősítésben lévő neveket. Téves az eredetre vonatkozó kijelentésük. Csak az igazolást kellett volna elolvasniuk! A többi személyt már én találtam.
Írnak egy adományozásról, hogy ilyen lett volna, ha lett volna, de nem találták!
- Miután ősi és valóságos nemességet ítéltek, nem lehetett adományozás. A honfoglalók mind szabadok voltak, az ő utódaik pedig automatikusan nemesek .
- A megfestett címeren, és a másikon is, a sisak rostély le van engedve. Ez arra mutat, a nemesség "szerzése" háborúban történt, nem békeidőben, nem szolgálatért és nem pénzért vásárolva.
- A Honlapban szereplő oklevelek elegendő bizonyítékkal szolgálnak, hogy nem császári eredetű a nemességünk!
Tévesen írnak mindenütt Parragh nevet. Eredetileg Parlag-i lehetett, Csépán vette azt föl 1200 után nem sokkal /Engel Pál geneológus szerint/, hisz már :
Kelt: 1366-06-06
Regeszta: (sab. p. corporis Christi). A somogyi konvent elõtt Bobolcha-i [Arnoldus] fia: Mihály fia: György fia: Miklós és rokona (proximus eiusdem): Parlagh-i Deseu fia: János megjelenvén Miklósbevallást tett, amely szerint Somogy megyei öröklött Kohan nevû birtokát,
Deseu /Dezső,/ annak a Jakabnak az unokája, aki már 1285-ben él. Jakab apja János. Feltehetőleg 1220-1230 között született. Nem tudom, hogy János azonos-e a családalapító Csépánnal. A Csépán név a János, szlávok által közvetített , változata.
A családfa kutatók nem találnak kapcsolatot a Dunán-túli és a nyírségi Parraghok között./ Parraghot írok, mivel én ezt a változatot használom./
Azokat az okleveleket, amelyeket közreadok, ha figyelmesen olvasod, megláthatod, hogy:
- valószínűleg az ország , mostani, keleti felén telepedtünk meg,
- az adományozások, vásárlások, örökségek, házasságok révén szóródott szét a család az ország területén.
Ki lehetett Csépán, milyen nemzetségből származott?
Bizonyítékom még nincs. Van elképzelésem, következtetésem. A jelenlegi ismereteim szerint azt hiszem, választ tudok adni Csépán nemzetségéről. A következtetésemet leírom részletesen, aki jobbat tud, jelentkezzen!
1. A családfánk van olyan hiteles, mint bárki másé. Kivétel az, akinek a családfáját kezdettől vezették folyamatosan, hibátlanul!, írták akkor, amikor egy gyermek megszületett, és most ez az eredeti okmány a kezében van!
2. Közzéteszek olyan okleveleket, amik szerint Comes-ek, ispánok kerültek ki a családból. Voltak bárók, püspökök. Ezeket a címeket, rangokat csak olyan szerezhette meg, akinek volt elegendő vagyona hozzá. A Comes a király közvetlen "segítője, bizalmasa, tanácsadója" volt. Olyan Csépánt, akinek ilyen utóda, utódai lehettek, csak kettőt találtam a nyilvános oklevelek alapján.
Egyik a győri Csépán, volt bán, de ő fiú utód nélkül halt meg. A Csépán nemzetség másik ága a Zemplén környéki Csépnok.
3. Ezen a részen találhatóak a birtokok is. Diósgyőr kapitánya Ferenc. fia György borsodi ispán. Itt vannak birtokaik.
Ferenc testvére János, ennek fia László, az udvar és a kunok bírája. Ő is ezen a részen birtokos, de fia György /Fügedi Erik szerint/ Somogyból kerül Mátyás király udvarába!
Birtokok. Egy részük Örsúr területe volt.
Erre a részre kötik a házasságokat is.
Zálogosítások, feltételezésem szerint, is a régi családi kötelékeken belül történtek leginább.