A Nemes Parragh család története

 

a családkutatók"szerint"

 

 

" A Parragh családnévvel, annak első, 1392. Évi említése óta országszerte sok helyütt találkozhatunk. 1 Mindazonáltal megkülönböztethetünk egy, már a XIV. században is Dunántúlon élő Parragh családot, valamint egyfelső-kelet magyarországit. Hogy valaha ezen két család egy tőről fakadt-e, ma már nem bizonyítható, tény azonban, hogy a XIV. század óta semmilyen kapcsolat nem mutatható ki közöttük. Az, hogy a családnevet említésenként némileg eltérő alakban í rják le - így: parragh-parrag-paragh-parrah-parlag-sőt parlagi, de előfordul kis kezdőbetűvel is-a kor írási gyakorlatának tudható be. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint Zsigmond királyunk két, egy napon 1419. Március 19-én kelt levele melyek egyikében többekkel egyetemben/ utasítja Bartholomeus de paraghy homo regius-t/ királyi embert/ - Kozmagenchh-i Kachor Mikló özvegyének utasítására történt birtokháborítás ügyében kelt, ugyanezen napon rendeli ki a királytöbb társával, bartholomeus de paraghy-t /1/ több, szintén cozmagiench-i nemesek panaszának kivizsgálására, melyet az Azzonfalua-ibán fiának, s ennek fiának hatalmaskodása miatt tettek. A két egy napon, egy helyen /Fehérvár/ kelt levélben nemcsak a személynevek, de a helységnevek írása sem egyezik meg.

 1 Mindenesetre kiderül ezen iratokból, hogy a XV. Század első felében élt parragh Bertalan a király megbízásából tevékenykedő ember volt, s ez akkoriban első lépcsőfoka volt a "király hosszantartó hűséges szolgálatáért" /nem hadi érdmekért/ való nemessé válásnak

2 sajnos a következő két évszázad forráshiánya miatt fent említett Bertalan és a ma élő parragh-ok közötti genealogiai kapcsolat minden kétséget kizáróan nem állítható, azonban feltételezhető, hogy a család egyik ősét tisztelhetjük szenélyében.

Előfordulnak még parragh család korai tagjai a pannonhalmi bencés rend irattáraiban, így az 1450. Évben Parragh Máté4 az  1572. Évben pedig Parragh István.5

A Parragh család ősi lakóhelye a megye legősibb településének nyilvánított Noszlop község.

Ezt a helységet 1204-ben Nuztup-nak,6 1488-ban Noszlop-ként nevezik meg.7

Kezdetben királyi birtok majd a nemesi ranglétrán oly gyorsan emelkedő galántai Eszterházyaké. A török, uralmának első évszázadában megkiméli a környéket, így viszonylag békében élhetnek itt az egyre nagyobb számban letelepedett nemesek.

Nemesi község, lakói kuriális nemesek, nemességüket a királytól, kisméretű földbirtokukataz eszterházyaktól kapták. 1696-ban külön összeírás készül a község nemesi és nem nemesi származásúlakóiról /utóbbiak lényegesen kisebb számban vannak jelen/. Bár teljes adómentességük csak az 1595. Évi 5. És 6. Törvénycikk életbelépéséig áll fenn-ezt követően kamaraitizedet és hadiadót fizetnek /utóbbit köszönhetően az egyre nagyobb török fenyegetettségnek / - protestáns egyházigazgatási és újonnan felvett helvét/református/vallásukat nemesi mivoltuknak köszönhetően megtarthatják. A megyében Pápa központtal szellemi székhelye jön létre az egyháznak. Megszerzik a község románkori templomának használati jogát is. Sikerül ismegőrizniük, s 1768-ban átalakítaniuk, majd 1873-ban újra bővíteniük. A töröktől való

felszabadulás után gróf Kollonich Lipót győri püspök a király megbízásából megszervezte az "új szerzeményi bizottságot", melynek egyik első ténykedésével az

Eszteházyaknak juttatta Tolna vármegye jelentős részét. Az Eszterházyak frissen kapott ámde néptelenterületüket előszörészak-dunántúli kuriális nemesek a helyben való birtok-adományozásával kívánták benmépesíteni. Ez a nemesi település azonban létszámában meglehetősen csekély volt, így a későbbiekben idegenajkú, elsősorban szerb, majd német bevándorlókkalnépesítették be a területet. A nagyszámú szerb bevándorló kisebb számban teljesen szerb, többségében azonban lakosságú települést is létrehozott. Más volt a helyzet a németekke. Az ő általuk betelepített községek nagy része teljesen zárt németajkú közösség lett. Így a kutatásunk szmpontjából vizsgált Nagyvejke és Kisvejke község is teljesen elnémetesedett. Így jóllehet az 1715. Évi népességösszeírás8 szerint Vejke településen élt Georgius Parragi, valamint Bolhás aliter Szilas /később Szilas-Balhás, jelenleg Mezőszilas/ helységekben Stephanus parragh. Nem sokkal később azonban úgy a teljes németajkúvá lett Vejkéről, mint a Mezőföld jellegzetes községéből Szilasról is Dunaszentgyörgyre költöznek a parragh család tagjai. Többekkel egyetemben kicsiny, de életképes, református többségű falut hoztak létre. Hogy ebben a korban pontosan hány lelket jelenthetett a falu forgalma, arról csak viszonylagos képünk lehet, annak ismeretében, hogy a töröktől való felszabadulás után 10 évvel Szekszárdot is mindössze 25 család lakta. A XIX. Század végére azonban csaknem háromezer lakosú község lesz Dunaszentgyörgy, miközben felekezeti arányát is megtartja: református anyaegyházának csaknem2500 híve van, míg római katolikus mindössze alig ötszáz lakik a faluban 1728-ban már áll temploma, a homlokzat előtti órapárákányos, hegyessisakos toronnyal, s a nyolcszögű három oldalával záródó hajószélességű szentéllyel. Mára megmaradt istentiszteletieszközeinek egy része, így ezüst és ónkannáinak is az1790-es évekből származik. Felújítására és átalakítására is csak a XIX. Század utolsó évében volt szükség. A helységnek természetesen csak "Újraalapítói" a XVII.-XVIII. Századi betelepülők, hiszen1471-ben Zenthgywrgh névenmár falu állt e helyen, mely azonban a török időkben elpusztult.

 

Források és irodalom

 

1  Házi jenő: Sopron szabad királyi város története. II. fejezet, 4. Sopron, 1921-1943

2  Veszprémi Káptalani oklevéltár D1.61.351. In Kisfaludy család levéltára. Magyar Országos Levéltár.

3  veszprém Káptalani oklevéltár D1.43.435. In véghely gyűjtemány. Veszprém megyei Levéltár, múzeumi törzsanyag.

4  Pannonhalmi Szent Benedek-rend története. Szerk.: Erdélyi László és Sörös Pongrác. I-XII. Budapest, 1902-16.

5 i .m. X.719.

6  Árpádkori új okmánytár. Közzéteszi Wenczel Gusztáv. I-XII. pest-Budapest, 1860-74.

7  Pannonhalmi rendtörténet /4/ VIII.273.

8 Archivum Regnicolare 1715 veszprém vármegye népességösszeírása 108. Old.

Tolna vármegye népességösszeírása 36. Old

Magyar Országos Levéltár reprográfiai osztálya 3131 film

Magyarország helységeinek 1773. Évi hívatalos összeírása

Schematismus Diocesium Hungariae. 1984.

Ila Bálint- Kavicsos József: Veszprém megye helytörténeti Laxikona. Budapest 1964.

Századokon át. Tolna megye története. I. kötet. Budapest, 1962.

Genthon István. Magyarország művészeti emlékei. I-II. I. Dunántúl. Budapest, 1959.

 

MINTA

 

"A nemes Parragh család története ama Istvánnal kezdődik kinek nemeslevelét Lipót császár és király megbízásából a Győri Káptalan adta ki 1668. Év Szent Lőrinc ünnepén, azaz augusztus 10-én. Birtokadományról nem esik szó ebben, azonban kegyesen hozzájárul az uralkodó, Parragh István, leszármazottai és azok jelen vagy jövőbeli

leszármazottai mindazon kegyekkel, megtiszteltetésekkel kiváltságokkal előjogokkal és védettségekkel éljenek, melyek az ország nemeseit és azok mindkét nembeli  leszármazottait megilletik. Kétség felett álló nemességük jeléül pedig nemesi jelvényt azaz címert: hadipajzsban álló kardot viselő vitéz, jobb kezében három kalászt tart. Sisak leeresztett rostéllyal, nemesi koronával, melyen jobbra néző madáralak kiterjesztett szárnyakkal látható.1  Utal az adománylevél a címer megfestésére, azonban az nem maradt fent, a címer rajzát csak egy későbbi /Parragh Gábor 1822-1885/ családtag címerpecsétjéről ismerhetjük.

 1 Összeírásokból tudjuk, Hogy Parragh Istvánnak három fia volt, György, kinek öt utódjaról még tudomásunk van, további utódai azonban kikerültek látókörünkből: István kinek Ádám fia már Dunaszentgyörgyön születik és János, aki a család noszlopi ágának alapítója. A veszprém vármegyei nemességigazolást megelőző eljárásban 71726-28/ úgy ifjabb István, mint fia Ádám neve szerepel. Nemcsak a megye de maga gróf Eszterházy Ferenc is 1728. Február 27-én igazolja Parragh István fia Ádám nemességét.

2 Megtette ezt már korábban Gyöngyössy Kisss Márton alispán, valamint az ekkor peremartonban székelő székelő vármegyei jurassor /táblabíró/ és esküdtek is.5 Parragh Ádámnak 5 fia születik: László, István, ifjapp Ádám, Pál, és József. József és Ádám, valamint József fiai János, István, József, Benjamin és Sándor

3 valamint az ekkor már teolódiát tanuló Ferenc nemes Tolna vármegyétől kérték nemességük elismerését 1815-ben. Kiterjedt ez a nemesítés János kiskorú fiaira, Ignác-, Antal- és Gáspárra is. Ádám fiai István, Mihály és József valamint ennek fiai János, Ádám és József Pest vármegyétől kérték nemességük kihirdetését1816-ban. Az 1700-as évek elejének nemesség-elismertetési törkvései a tervezett országos nemesség-összeírásra való felkészülésből adódtak, mely végül 1754-55-ben valósult meg. Ez akkoriban a régi birtokok visszaszerzését és részleges adómentességet is eredményezett. A kulturális nemesség azonban-újabb birtokadományok híján- már nem tudott megélni kisbirtokainak jövedelméből, így pénzkereső foglalkozás után nézett. A Parragh család tagjainak Istenűáldotta tehetségük volt a szónoklathoz, így nem csoda, hogy számos prédikátort adtak az egyháznak.

Első olyan ősük akiről-ah közvetett módon is de megtudhattuk foglalkozását az 1742-1801-ig élt Parragh József főhadnagy.

4 Az anyakönyvek tanusága szerint ugyanis kocsisa Szarka István, 1795-ben feleségül vette Pál Katalint. Az Ő fia volt Parragh Ferenc lelkész, aki Dunaszenrgyörgyön született iskoláit Halason majd Debrecenben végezte, első lelkészi kinevezése Foktőre szólt, mellyel egyidejűleg /a kor szokása szerint a lelkészek az első diszpozíciójuk alkalmával nősültek/ Izsákon feleségül vette Bankós Juditot. 1832-től haláláig szigetszentmiklósi prédikátorként tevékenykedett. János fia László, 1821.-ben Eszter lánya születésekor tanítóként van bejegyezve Dunaszentgyörgy anyakönyvébe. József utolsó gyermeke Sándor /1799-/ 1835-től mint a község bírája van bejegyezve-többek tanujaként,- a házassági anyakönyvbe. Az 1800-ban született Parragh Ignác mérnöki diplomával rendelkezett az anyakönyvek tanusága szerint.

A noszlopi ágból Parragh Lajos /1830-1900/- édesapja Parragh Péter szintén lelkész/!/      iskoláit Pápán végzi, majd részt vesz az1848-49-es forradalomban és szabadságharcban. Még honvédként vesz részt a tavaszi hadjáratban, ennek végeztével már hadnagy. Klapka és Damjanich futára. A szabadságharc bukása után bujdosni kényszerül, így sem sikerül azonban megmenekülnie a Kufsteinben letöltendő várfogságtól. 1861-től kap Ajkán lelkészi beosztást. 1900. Március 11-én bekövetkezett haláláig Ajka református híveit szolgálja. Sírja is Ajkán a régi temetőben van. Testvére Parragh Gábor nemcsak a katonai ranglétrán emelkedik feljebb-egészen az őrnagyi rangfokozatig- de jogvégzett emberként a megyei apparátusban is szolgálja a közt. Királíi táblai jegyző, majd belügyminisztériumi hívatalnok A szabadságharc leverése után ő is bújkál, első borüzletét is hazájától távol- Berlinben nyitja meg, de itt is hazája javára ténykedik, elsősorban a balaton-felvidéki boroknak akar európai hírnevet szerezni. Később a székesfehérvári Borászcsarnok vezetője,majd az Országos Mintapince vezetője lesz. Népszerű vendéglátóhelye a Parragh-csárda, melyről feljegyzik, hogy törzsvendégei, neves magyar írók, művészek, nemcsak a vendéglőst, ha nem nemesi habitusú igazi vendéglátó házigazdát és szellemi partnerüket is látták és tisztelték benne. A múlt század hatvanas-hetvenes éveiben a Komlóskert vendéglő bérlője, ahol is folytatja saját nemes hagyományait. 1885. Június 26-án bekövetkezett halálakor nemcsak az Egyetértés174. Számában, hanem a Vasárnapi Újságban is megjelent életútját méltató nekrológ. Az 1817-ben Szekszárdon született Parragh  János, gyönki és kecskeméti tanulmányai végeztével előbb Nagydorogon lesz  tanító, majd 1845-től lelkész, 1850-től nagyszokolyi lelkészként szolgálja gyülekezetét, egészen 1868. Augusztus 9-én bekövetkezett haláláig A család leánytagjai is több esetben lelkészt választanak életük párjául: így Parragh Albert és

Ferenczi Eszter leánya Ilona is, hosszú életet él /1874-1965/ Bilkei Pap István Ernő lelkipásztor hitveseként.

 

 

 

Az adománylevél mintája /ennek csak iktatott formája maradt fenn/:

" Mi Lipót, a Római Szent Birodalom választott császára, Németország, Magyarország,

 Csehország királya, Ausztria főhercege Burgundia, Brabant, Stajerország, Karinthia, Karjna, hercege, Morvaország őrgrófja, Habsburg, Tirol és Gorízia grófja etc.jelen levelünkkel kifejezve emlékezetül adjuk mindenkinek akit illet, hogy több kedvelt hívünk esedező közbenjárására,valamint Parragh István hűséges szolgánknak hűségét látva és tekintve, melyről ő a Magyar Korona országainak, íly módon császári fenségünknek is különböző helyeken és különböző időben tanúságot tett és a jövőben is hasonló állhatatos hűséggel akarván szolgálni, ezért tehát, valamint királyi kegyelmünk és nagylelkűségünk folytán, mely által a mi és a keresztény társadalom megbecsülését kiérdemlőket és az erények gyakorlásában fáradozókat, a korábbi magyar királyok példáját követve, hogy példájuk másokat is fokozott erőfeszítésekre indítson, ki szoktuk tüntetni, így tehát Parragh Istvánt és leszármazottait, valamint azok leszármazottait, a nem  nemesi státuszból és állapotból, melyben jelenleg vannak, királyi teljhatalmunkkal a Magyar Királyságunk és a neki alárendelt részek nemeseinek sorába emeljük. Beleegyeztünk és biztos ismeretek birtokában, valamint átgondoltan hozzájárulunk, hogy ők a jövőben örökre, mindazon kegyeket, megtiszteltetéseket kiváltságokat, előjogokat és védettségeket mondhassák magukénak, melyek Magyar Királyságunk  és a hozzá tartozó részek nemeseit és azok mindkét  nembeli leszármazottait vagy örököseit mindezideig jog vagy jogszokás alapján megillették. Irányukban megnyilvánuló kegyünk és jóságunk bizonyságául az igaz és kétség felett álló nemességük jeléül a következő nemesi jelvényt rendeltük:/itt következik a címer leírás/ … miként azt jelenlevelünk elején festőnk a megfelelő színekkel megfestette. Ugyanezen Parragh Istvánnak és nevezett utódainak valamint azok örököseinek és mindkét nembeli leszármazottainak való átadásáról kegyesen intézkedtünk. Elrendeljük és biztos ismeretek birtokában, valamint szabad elhatározással megengedjük, hogy fentnevezettek a jövőben mindörökre ugyanezen fegyvereket, jelvényeket a Magyar

Királyság és a neki alárendelt országok nemeseihez hasonlóan ugyanazon jogokkal,kiváltságokkal és védettségekkel, mint a Magyar Királyság többi nemese,mindenütt a harcokban, párbajokban, katonai, nemesi megmozdulásokban, jelvényeiket zászlaikon, pecsétjükön, sátraikon, házaikon, sírjaikon viselhessék és őket,bármi rendű rangú emberek  legyenek is ezen igaz és ősi nemesi címmel illessék. Mindezt jelen iratunkkal kihirdetjük és megengedjük. Ennek örökemlékéül a jelen iratot mint Magyarország királya, titkos pecsétünkkel ellátva ugyanazon Parragh Istvánnak valamint az ő mindkét nembéli utódainak kegyesen adjuk. Adatott hűséges és szeretett szolgáink a győri székeskáptalan kancelláriája által…1668 évben Szent Lőrinc ünnepén….."

 

Előfordulnak még Parragh család korai tagjai a pannonhalmi bencés rend irattáraiban,    így az 1450. Évben Parragh Máté, az  1572. Évben pedig Parragh István.

 

 

 

 

 

Lógnak, listába nem tudtam még beilleszteni

 

 

 

 

13720512 Parlaghi Sinka  fia: Péter

15040912Parlag Péter hevesm.

 

 

14461218Emericus Parragh, Parragy/lypo/

13820717  Parlagh Mihály  ,     /Palagy 1405/

 

Parlag váradi püspök

Parragh pécsi püspök