Jánoky család

 A Jánoky nemzetség (Jánoki és Nagy-Szuhai) a Hont-Pázmányok nemzetségéből származik, amely a magyar történelemnek több nevezetes személyiséget adott (püspököt, prépostot, II. Rákóczi Ferenc szenátorát, alispánt). A nemzetség Egerpusztán György személyében jelenik meg 1724-ben, a pogrányi temetőben van eltemetve Jánoky Miklós (1789-1849) és Jánoky György (1795-1855). Később benősültek hozzájuk a Madocsányiak, akik a liptói Madocsány községből származnak, s ezért kezdték el használni a Jánoky-Madocsányi kombinált vezetéknevet. Jánoky-Madocsányi Gyula 1917-ben nyitrai ispán volt. A család 1961-ben kihalt.

ZOBORALJA honlapja

Pallas

Régi magyar személynév, melyet Bagosnak is mondtak (l. o.).

Bakos

(osgyáni). Régi magyar család, mely a Géza fejedelem korában sváb földről beköltözött Hunt vagy Cuntius és Pázmán vagy Poznanus vitézektől származott Hunt-Pázmán nemzetség egyik elágazása a Jánoky, Leszenyey, Osgyány, Miklós és Zsaluzsányi-családokkal együtt. E családok közös őse leszenyei és kovárszegi Lampert ispán 1244. említtetik; Lampertnek négy fia volt: Vajday, Welk, Hunth és Péter, kik 1266. a helmeci és korponai polgárokkal birtokaik határa fölött egyezkednek. Péter fiai, Károly és Márton 1294. Harmac, Asszó és Velesz nevü birtokaikat eladják a Rátolt nembeli Lensták fia Lorántnak, de ugyanezen évben ugyancsak ezekét a birtokokat Geynnel és Gyarmattal együtt unokatestvérük, Ders fiának, Tamásnak engedik át; 1320. unokatestvéreikkel együtt az említett Loránt nádornak s fiainak gömörmegyei Harmac nevü közös birtokukat ujólag eladják

Szokolya legkorábbi ismert Szent Györgyöt ábrázoló pecsétjét 1508-ban vésték. A falu 1562 körül a református vallásra tért át. A XVIII. század elején Jánoky Zsigmondé, majd 1715-ben az Esterházyaké lett, 1868-ig. A Rákóczi-szabadságharcban részt vett a szokolyai lelkész két fia is, Mányoki Ádám és Sámuel. 1715-ben 65 lakost, 1720-ban 32 személyt írtak össze.

Ebből a művelt, tapasztalt és vállalkozó köznemesi körből került ki Rákóczi államának kormányzó köre. Szűkebb és tágasabb kört alkottak: Vay Ádám, Kajaly Pál, Ráday Pál, Jánoky Zsigmond, Gerhard György, Bulyovszky Dániel, Plathy Sándor, Stréter János, Radics András, Török András, Radvánszky János, Szirmay András, Hellenbach Gottfried, Labsánszky János, Prileszky Pál munkásságának áttekintése külön köteteket kívánna. Kevés kivétellel megélték a nyolc évet, mindvégig szolgálták az országot. Tanácsadó, döntéseket előkészítő és végrehajtó testületként működtek, önálló feladatkörökkel, gazdasági, katonapolitikai, közigazgatási, egyházpolitikai szervezést, diplomáciai szolgálatot láttak el. Azután is, hogy a szécsényi országgyűlésben a Consilium feladatkörét az egyház és a főrend személyiségeit is magába foglaló Senatus váltotta fel, nagy szerepük van a rendelkezések kidolgozásában, tevékenységük valamennyi országgyűlés előkészítésében nyomon kísérhető. A Királyságban a szécsényi, ónodi és a sárospataki, Erdélyben a gyulafehérvári, a huszti és a marosvásárhelyi országgyűléseken ők tekintik át és dokumentálják a megoldandó kérdéseket.astély ma is látható f

A Rákóczi-szabadságharc kitörésének 300. évfordulója

R. Várkonyi Ágnes

a történettudomány doktora, Professor Emeritus

Hellenbach báróné Jánoky Éva,

magyar nemes család ivadéka, tudományosan képzett nő volt.

Munkája: Treue Ermahnung einer Mutter an ihre einzige Tochter. Leipzig, 1760. (2. kiadás. Leipzig, 1785.)

Horányi, Memoria II. 91.

Elôször Dagmar Gdovinova, a kassai mûem-

lékvédelmi hivatal mérnöke beszélt a gömöri, azaz a

Rozsnyótól Rimaszombatig tartó terület néhány jel-

lemzô példájáról.Tököli Gábor nemrégiben megjelent

kétkötetes magyar nyelvû könyve szerint 160 épület-

rôl van szó.A veszendôbe menô,gazdátlan kastélyok

(Serke, Zsip, a bejei Szentiványi-kastély) szomorú

látványa mellett bemutatott néhányat a helyrehozott

és hasznosított épületek közül is.Például a rimaráhói

Jánoky-kastélyt,amely ma diákotthon,vagy a betléri,

múzeumként mûködô Andrássy-kastélyt

MÚZEUMI HÍRLEVÉL

  Rahó Rahó (ukránul Рахів (Rahiv / Rakhiv)), oroszul Рахов (Rahov), szlovákul Rachov, románul Rahău): város a mai Ukrajnában a Rahói járás székhelye.
Técsőtől 70 km-re keletre a Rahó-patak és a Tisza összefolyásánál fekszik. Rahómező (Rachová Poiana), Aknarahó (Rachová Kosulská) és Bocskórahó (Rachová Bochuvská) egyesülése. Határában 3 km-re északkeletre egyesül a Fehér- és Fekete-Tisza.
Neve a Rahó pataknévből, az pedig a szláv orehov (= diós, mogyorós) szóból származik.

1373-ban Rahow néven említi először oklevél. A 17. század közepén már itt állt Jánoky Gáspár kastélya, mely a Rákóczi-szabadságharc alatt pusztult el

Jánoky

1.      Demeter, Tamás fia a Hunt-Pázmán nemzetségből, családja az abaujvármegyei Jánok, Vajda, Büttös falvakat birta. 1359. barsi, 1381. esztergomi főesperes volt, 1388-92-ig pedig Veszprém püspöke. - 2. J. László, előbbinek bátyja, 1344-49. esztergomi prépost, 1359. veszprémi püspök, 1367-ig kancellár. V. ö. Wertner, Magy. nemz. II. 56.; Hont vm. Oklt. 305-310., 318., 336., 368; Katona, Hist. Crit. XII. 815. ll.; Turul, VIII. 12-15.

Pallas

Az Országos Levéltárból

UC 28 : 38
1671. december 16.
40 oldal latin, eredeti.
"Conscriptio", melyet Borcziczky István, zólyomi harmincados készített és a vármegye officiálisai hitelesítettek. (Összeírás: kastély és berendezése, gabona, allódiális javak, gazdasági felszerelés, subditusok neve.)
Jánoky elkobzott javainak összeírása: Birtoktörténeti adatok. Rohón kastély, leírása, leltára; benne: paraszt fonás (filatura Rusticana), borsó, búza, kirostált rozs, árpa, köles, kirostált búza (seu rostaallya). A kastély alatt allódium, benne tehenek, borjak, üszők, ludak, pulykák, tyúkok, disznók, malacok, hízók, juhok, lovak. Istálló, szekerek, csűr, benne búza- és zabkeresztek. – A kastély körül 3 kert, gyümölcsösek, egyikben szőlő "seu Lugass". Halastó, körülötte rétek, szénahozamuk. Allódiális rétek, szénahozamuk. A kastély mellett is halastó, belőle télen potykát, csukát halásznak. "Sarjnak" hívott szőlőhegy. – Szabadosok névvel, megokolva miért mentesek a szolgálattól. Jobbágyok névvel, telek nagysága. Ökrök, tehenek, disznók, lovak száma. Megadja, hogy 3 nyomásban hány köblöt vet, mennyi szénát gyűjt. Zsellérek névvel, kettőnek 1/8 telke van, egyiknek nincs, csak 2 tehene és 1 disznója, "est insuper mendicus", a jobbágyok közt is vannak nyolcadtelkesek. Elhagyott telkek. – Egész telek után évi 2 Ft-ot, 1 icce vajat, 2 ludat, 2 tyúkot és közösen egy őzet adnak. Az egyháznak tizedet, földesúrnak kilencedet adnak a szántók után. Az irtásföldből hetedrész a földesúré. Borkimérést végeznek. Pinceadó más falvakkal közös (salarium pincernae).
Jánoky Gáspár javai.
(Kis-Hont, Bars m.): Raho – Kapolna – Bakottyás – Dobrostyán – Varbócz – Rimazaluzanka – Keczege – Lehota – – Nagy Szuha – Valkó – Fazekas – Zalusanka – Derenchén – Alsó Balogh – Poprocz – Tiszocz – Pondelok – Födémes – Nagy Falu – Kelemén – Szehénka praedium – Harmacz
(Zólyom m.).:Besztercebánya – Nagy Szalatnya – Ocsova – Nagy Rét – Kis Szalatnya

UC 28 : 39
1680. április 2., Ó-Zólyom
5 oldal latin, eredeti.
"Conscriptio", melyet Bezegh György készített. (Összeírás: subditusok név szerint, állataik, úrbéres szolgáltatásaik.)
Az újra lefoglalt Jánoky javak összeírása: Rahón kastély allódiummal, épületekkel, csűrökkel, 2 gyümölcsöskerttel, halastóval. Birtoktörténeti adatok. Szántóföldek, zab- és búzavetés pozsonyi mérőben. Árpa a föld terméketlensége miatt nem szokott nőni. – Jobbágyok névvel, telek nagysága. Ökrök, lovak száma. Zsellérek, akiknek negyedtelkük van, de igájuk nincsen, kézi munkával tartoznak. Szabadosok névvel. Makkos erdő 150 disznó hízlalására. Minden féltelkes 1 Ft-ot fizet, 1 ludat, 1 tyúkot, 6 kenderkötelet 300 kereszt búzajövedelem.
Konfiskált Jánoky-féle javak.
(Kis-Hont m.): Raho – Lehota – Pondelok – Valko – Szőlős – Terenye – Batka (praedium) – Balogh – Masztincz
Bori javak: Szt. Lőrincz Kata – Szent Thamas Kata

UC 100 : 25
4 old., latin nyelvű, hitelesítés nélküli kamarai másolat 2 példányban.
„Conscriptio” a Jánoki-birtokok felének újonnan történő konfiskálására készült. 1680. április 10. az irat praesentálásának dátuma (egyszerre terjesztette fel ezt az összeírást az UC 100 : 26-ban található összeírással Bezegh György). – Circumstantialis conscriptio bonorum Janokianorum noviter confiscatorum.
Raho:
Raho várkastélynak éppen a fele a mellette fekvő majorral és annak az épületeivel és csűrjeivel, két gyümölcsös kertjével és egy halastavával. – Van egy másik halastó is, de az közös a Palagyi családdal. Szántói évenként 150 mérő zab elvetésére alkalmasak és ugyanannyi mérő búza elvetésére is. (E területnek a mérője kisebb a pozsonyi mérőnél. Árpát a föld terméketlensége miatt nem szoktak vetni.
Portio possessionaria in dicta Raho:
Név szerint elsorolva 8 telepen, akik közül 5 féltelkes, 3 negyedtelkes; jelezve mnidegyiknél az ökrök és a lovak száma. – A két zsellér külön-külön lakik 1–1 negyed telken, de állatjaik nincsenek és csak kézi munkát végeznek. A libertinusok is név szerint felsorolva, számuk 11. A lakóhelyükön kívül sem szántóik, sem rétjeik nincsenek; nem is végeznek semmiféle munkát, csak levélhordásra használják fel őket és kíséretül szolgálnak a földesúrnak útjában. Van-e birtoknak makkos erdeje; ez évben csak keveset termett: 150 disznó makkoltatására elegendőt. Az ebből befolyó tizednek a fele a kincstárt illeti, a másik fele a Paladi családot.
E birtok jövedelme: Mindegyik féltelkes készpénzben fizet fl. 1. – Mindegyik ad 1–1 libát, vagy fizet d. 18. – Mindegyik ad 1–1 tyúkot, vagy fizet d. 9. – A kenderből 6–6 kévét. – Így befolyik tőlük készpénzben fl. 6 d. 50. – A 6 és fél libáért fl. 1 d. 17. – A fáért fl. 5 d. 40. – A két említett zsellér fizet d. 96. – A rahoi [allodialis] termés búzából 300 kereszt á 20 kéve. – A terenni [allodialis] termés búzából 38 kereszt á 20 kéve. – A bathai [allodialis] termés búzából 26 köböl á 20 kéve. – A zabból [allodialis] termés búzából 20 köböl. – A kastélyhoz tartozó rétek ez évi hozadéka 60 szekér széna.
Portio possessionaria Lehota:
A colonusok név szerint elsorolva. Számuk 7. Négyen féltelkesek, hárman negyed-telkesek. Jelezve ökreik száma. Zsellér 2 van, mindegyik negyed telkes, de szántók és rétek nélkül; kézi munkára kötelezve. – Proventus: E birtokon összesen öt és kétnegyed fél-telek van. – Mindegyik fél-telek után fizetnek 48 dénárt, ami összesen f fl. 2 d. 64. – Öt és fél liba után fizetnek d. 99. – Öt és fél tyúk után d. 49. – A két zsellér után á 24 dénár d. 48. – A fáért befolyik fl. 4.
Portio Pandelok:
1 colonus név szerint; negyed telkes, akinek 4 ökre van. – Proventus: Készpénzben fizet d. 48. Egy libáért d. 18. – Egy tyúkért d. 9. – Fáért d. 90.
Portio in Valko:
Két colonus név szerint. Féltelkesek, 4–4 ökörrel. – Proventus: Készpénzben fizetnek fl. 1. Két libáért d. 36. – Két tyúkért d. 18. Fáért fl. 1. d. 80.
Portio in Szőlős:
1 colonus, akinek 4 ökre van. Nem fizet semmit, hanem a Terenye praediumban munkálkodik.
In possessione Terenye:
Évi [allodialis] búzatermés 35 kereszt á 20 kéve Van a birtokon két zsellér, akik semmit sem fizetnek, hanem a Terenye praediumon teljesítenek szolgálatot.
Praedium Batka:
Valami csekély gazdálkodás folyik rajta. Ez évben hozott 28 kereszt á 20 kéve búzát. Az erről szóló beszámolót lásd Rahonál. A szénája a vizek áradása folytán teljesen elpusztul. – Az itt lakó Katho Mihálynak nincs más szerepe, mint az ezen birtokban lévő szőlőre való felügyelet. Ez a szőlő a Janoki család öröklött tulajdona. Ez évben termett rajta 24 urna bor. A rahoi borkimérő közös a Palagyai családdal. A fiscus részéről kb. 60 urna bort mértek ki azon. – Ide tartozik a Maszlincz nevű praediumnak is egy része (a negyede) de eddig semmiféle jövedelmet nem mutattak ki róla. A Janoki javak másik felét a fiscus regius foglalta le és a besztercebányai kamarához csatolták. A felsorolt birtokok a török hódoltság alá esnek és a töröknek is fizetnek adót. (A regesztakészítő megjegyzését a terményjövedelmekhez: mivel seholsincs feltüntetve termény-tizedekből befolyt jövedelem, fel kell tételeznünk, hogy a kettős – a töröknek is járó – adózás miatt a lakosság termény-tizedet nem adott (a keresztény földesúrnak?) s így az említett helyen található terméseredmények földesúri majorsági (allodialis) termelésből valók, erre utal az összeíró azon véleménye, hogy az itteni földek, bár megtermik a búzát, nem gabonatermelésre valók.)
Osgyán:
Itt a Jánokiak bizonyos portiókat megyei döntéssel maguknak szereztek meg, de a kérdéses portiók volt tulajdonosai, a Máriássyak ezeket a birtokrészeket királyi határozattal visszaszerezték, de a visszaadás „per sedem Judiciariam” még nincs perfektuálva, így az összeíró az említett portiókat Jánoki-javakként írta össze. Az összeírás és a konfiskálás megismétlésének oka: Jánoky Gáspár a korábbi konfiskáláskor magának tartotta meg Rahón azt a félbirtokot, amelyen a kastély és a majorság állott, pedig a konfiskálás éppen erre a félre mondták ki, most a kamara új összeírással és eljárással érvényt akar szerezni a korábbi konfiskálásnak. Az annak idején Jánoky Gáspár által konfiskálásra átengedett birtokrészt eddig a besztercebányai kamarai igazgatás kezelte és a félbirtok évi jövedelme 557 Ft volt.
Konfiskált Jánoki-birtokok.
(Nógrád, Gömör m.): Rahó (felerészben) – Lehota (felerészben) – Pondelok (Pongyelek (felerészben) – Valkó (Valykó) (felerészben) – Masztincz (felerészben) – Osgyán (felerészben)
(Nógrád m.): Szőlős (felerészben) – Terenye (felerészben) – Batka praedium (felerészben) – Balogh praedium (felerészben)

UC 154 : 63
1679. június 27.
(Eredeti pecsétekkel és aláírásokkal hitelesítve.)
3 old. magyar. Készítette: Geczy Zsigmond Zólyom megyei szolgabíró és Királyfalvai Rácz János, Zályom m. esküdtje.
Conscriptio, Bezegh György requisitiójára készítették Zólyom megye kiküldöttei.
Ráhó:
(3 részletben)
A kastély ingóságaira vonatkozóan megeskettetik Jánoky Gáspár két alattvalóját. Ezek eskü alatt vallják, hogy az egymást váltó seregek, „az Füleki seregh” és utánok a kurucok minden mozgathatót elvittek, „…hogy egy tyuk sem találtatik az egy puszta kastélybéli portión kivül.” – majorságbeli vetés – őszi búza másfélzsák kila „mely az Pozsonyi kilanal valamennyivel kiseb.” tavaszi vetés „nyolc kila zab.”
Batka:
A Jánokyak itt lakó jobbágya vetéssel szolgál, a Rakottyás nevű pusztán őszi búzát vet „husz killaigh” – ugyanitt van a földesúrnak rétje is – továbbá szőlője Baloghi-hegyen 26 kapásnyi, 16 gönci hordó terméssel, idei kapálása 22 fl-ba került, az officialis fizette ki a sajátjából
Ráhó:
(2. rész)
jobbágyok névsor – fiúgyermekek – sessiók – állatállomány: ökör, ló – két 1/4-es jobbágy „selkéröl szolgálnak”
Terenye:
A Jánoky-alattvalók itt zsellérek, földesúri szántók, a vallomás szerint „Oda több négy ekénél nem jár”
Ráhó:
(3. rész)
Mesterséggel szolgáló szabadosok: takács, csizmadia, asztalos szűcs, varga, mészáros (a felsoroltak többségénél a vezetéknév egyben foglalkozást is jelez, ahol a név nem jelzi a foglalkozást ott külön jelöli.)
Megjegyzés az összeírás végén: …a kurucz megszálláskor Jánoki Zsigmond 500 tallérral váltotta meg magát, három jobbágyát pedig 300 tallérral. Az összeíró felsorolja a három jobbágy nevét és hozzáfűzi: „ezeknél job jobbagiok nem voltanak Ráhon.”
Jánoky Gáspár ingó és ingatlan javai.
Ráho (Gömör m.) – Batka (Gömör m.) – Rakottyás praedium (Gömör m.) – Terenye (Nógrád m.) – Lahota (Zólyom m.) – Valko – Szőlős (valószínűleg Nógrád m.)

Mária Jánoky died . She married János Görgey.

They had the following children:

György Görgey [Parents] died . He married Anna Kubinyi.

Berhida

A Balaton-felvidék számos középkori templommal büszkélkedik, s közülük egyik a berhidai katolikus kőegyház. A falu neve 1363-ban Berenhida volt, s az is maradt hosszú évszázadokon át. A homlokzati tornyos, egyhajós, sokszögzáródású templom történetében volt egy nap, 1532. március 12., amikor néhány órára a megszentelt tér a nemzet gondjaival terhelt rendeknek födelet nyújtott, otthont adott. A dicsőség rövid ideig tartott, az ősi falak, boltozatok viszont dacolnak az idővel.
     A falu a veszprémi püspökség birtoka volt,  s   természetesen  nem  állhatott

templom nélkül. A XIII-XIV. század fordulóján épült meg a szentegyház, a jellegzetes késő románkori gótikus stílusban. A templombelsőt ekkor még síkmennyezet födte. Ám néhány évtized után kőboltozat készült és az építtető címere az egyik zárókövön megmaradt. A holdas-csillagos címer Jánoki Demeter veszprémi püspökre utal, aki 1387-től 1392-ig, majd 1395-1398 között állt a püspökség élén, s parancsolta meg az átépítést.

POGRÁNY
Pohranice

Ez a csaknem 1200 lakosú község Nyitrától 9 kilométernyire északkeletre, a zsitvai lösz-dombvidék északnyugati részén fekszik.

Érdekes építmény lehetett a török torony, amelyet a községtől délre a Poronna szőlőskertek közelében, a Dombi dűlőben építettek, bizonyára mint megfigyelőállást a közelgő török veszély előtt. A korabeli térképeken mint köralakú alaprajzú építmény szerepel, de ma már semmiféle nyoma nincs. A gyümölcsöskertben a fák között található a Jánoky család neoromán-gótikus stílusú mauzóleuma, melyet a 19. század elején építettek.Egy kisebb, téglalap alakú épület, melynek homlokzatait sávos rusztika és csúcsíves ablakok tagolják. A sarki falpillérek neogótikus fiatornyokban végződnek. A bejárat homlokzata háromszögű oromban végződik, melybe a Jánokyak címerének kőből készült domborműve van behelyezve, s félkörös frízzel szegélyezve. A Keresztrefeszített Krisztus román stílusra utaló oltára a mauzóleum építésének idejéből származik. A mauzóleumban van Jánoky-Madocsányi Gyula (+1947) nyitrai ispán sírhelye. A kastély mellett áll a valószínűleg a 19. században fából készült harangláb, melyben egy kis, felirat nélküli harang van felfüggesztve  Egerpusztán a Lapásgyarmatra (ma Golianovo) vezető út mellett áll a Jánokyak által emelt Nepomuki Szt. János faszobra, amely már az 1798-as egyházi látogatás idején rossz állapotban volt. A szobornak később ismeretlen körülmények között nyoma veszett.

Hasonló malom állt ugyanezen patak mellett Határpuszta tanyán, a Jánoky, majd a Jánoky-Madocsányi család tulajdona volt. Ezt a malmot 1945 után zárták be.